Egy friss Greenpeace jelentés arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy a nagyvállalatok milyen álmegoldásokkal jönnek az egyre elhatalmasodó műanyagszennyezés-válság kezelésére. Az Eldobható jövő – Miért nem működnek a cégek műanyagszennyezésre adott „megoldásai” címet viselő összeállításban olyan technikák jelennek meg, mint a műanyagról a papírra vagy a bioműanyagra való átállás, továbbá a kémiai újrahasznosítás. Ezek az intézkedések viszont kicsit sem segítik az egyszer használatos, eldobható csomagolóanyagok háttérbe szorulását, de arra „jók”, hogy eltereljék a figyelmet azokról a valódi megoldásokról, melyek az újratöltést, újrahasználatot szorgalmaznák.

Plastic Brand Audit Activity in Greece. © Constantinos Stathias / Greenpeace

Végeláthatatlan mennyiségű műanyaghulladék borítja be a görögországi Evia-sziget egyik tengerpartját. © Constantinos Stathias / Greenpeace

A műanyagszennyezés problémája az egész világot sújtja. Fogyasztók világszerte tett követeléseinek hála azonban, a gyártók és viszonteladók tisztában vannak azzal, hogy a válság kialakulásáért felelősséggel tartoznak. A nagyvállalatok ezért mostanság olyan bejelentéseket tesznek, melyek előszeretettel hirdetik, hogy új típusú termékcsomagolásokra állnak át. Ilyen például a 100 %-osan újrahasznosítható csomagolás, a biológiailag lebomló műanyagból készült termékek vagy a fenntartható papírcsomagolás. De valójában milyen hatásai vannak az efféle átállásoknak? Megoldást jelenthetnek-e a cégek által felkínált új alternatívák a műanyagszennyezési válságra?

Plastic Waste Blown Away from Waste Landfill La Crau in France. © Wolf Wichmann / Greenpeace

A műanyaghulladékot sokszor felkapja a szél, mely a tengereinkben, folyóinkban végzik. © Wolf Wichmann / Greenpeace

Kezdjük azzal, hogy röviden megvizsgáljuk, mi is ennek a Földet egyre nagyobb mértékben sújtó problémának a valódi forrása: ez pedig nem más, mint az egyszer használatos műanyag, amelyet eleve csak nagyon rövid idejű, olykor csak néhány másodpercig tartó használatra terveznek, ezután a termék nagyrészt a kukában landol. De vegyünk sorra néhányat a cégek által büszkén hirdetett úgynevezett megoldások közül, melyek a „hagyományos” műanyag csomagolást hivatottak kiiktatni:

  1. Papír. A papír alapú csomagolóanyagok első pillantásra jó megoldásnak tűnhetnek, az átállás a vállalatoknak sem okozna különösebb nehézséget. Ugyanakkor, ha a nagyvállalatok tömegével kezdenének papírt használni műanyag helyett, az hatalmas terhet róna a Föld erdőségeire. Tudvalevő, az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak az egészséges környezet megőrzésében: megkötik és tárolják a szén-dioxidot, őslakos közösségeknek, valamint egyedülálló növény- és állatvilágnak adnak otthont, emellett számos más ökológiai szempontból fontos szolgálatot tesznek. A Föld erdeire a fakitermelés már jelenleg is hatalmas nyomást helyez, ezért inkább a területek védelmére és helyreállítására lenne szükség, nem pedig arra, hogy teljesen feléljük őket, csak azért, hogy még több eldobható csomagolóanyagot gyárthassunk le.
  2. Bioműanyag. Egy másik, fölöttébb megkérdőjelezhető irányvonal a bioműanyagokra való átállás. A bioműanyag kifejezés jelenthet bio-alapú műanyagot, biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagot, de akár fosszilis üzemanyag-alapú műanyagot is. A bioműanyaggal azonban két gond van. Az egyik az előállítása: a bioalapú műanyagok nagy része mezőgazdasági terményekből származik, így ezek előállítása az élelmiszertermelés rovására megy, azaz veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot, hatással van a földhasználatra és növeli a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását. A másik probléma ezen termékek használata után jön ki, mivel a biológiailag lebomló műanyagok csak nagyon magas hőmérsékleten és olyan nyomás mellett bomlanak le, amelyek természetes körülmények között gyakorlatilag nem lehetségesek. A biológiailag lebomló műanyagok ráadásul kisebb darabokra szakadhatnak (akárcsak a hagyományos műanyag), az állatok elfogyaszthatják őket és így bekerülhetnek az táplálékláncba. Ezzel szemben a komposztálható műanyag tökéletesen lebomlik, de megint csak olyan körülmények között, amelyek vagy ipari komposztálóüzemekben hozhatók létre, vagy – ritkábban – házi komposztálórendszerekben. A legtöbb hulladékgazdálkodási szolgáltatónál nem is állnak rendelkezésére a komposztálási folyamathoz szükséges eszközök, így a komposztálható műanyag nagy valószínűséggel a szeméttelepen vagy a szemétégetőben végzi, nem sokkal kisebb kárt okozva, mint a hagyományos, egyszer használatos műanyag.
  3. Újrahasznosítható műanyag. Végül, de nem utolsó sorban, létezik 100%-ban újrahasznosítható műanyagból készült csomagolás is. Ezt a gyártók és nagyvállalatok többnyire igyekeznek jó színben feltüntetni, de ezek használata annyira azért mégsem nyerő megoldás. Elég csak arra gondolni, hogy a valaha előállított műanyag mennyiség több mint 90%-a soha nem került újrahasznosításra. Az újrahasznosító rendszerek egyszerűen nem tudnak lépést tartani a tömeges műanyaghulladék-termeléssel, az üzemek túlterheltek. A műanyagok sokkal nagyobb eséllyel végzik szeméttelepeken, szemétégetőkben vagy a természetben, mint hogy újrahasznosítanák őket. Ráadásul a műanyagot valójában nem is újrahasznosítják, szemétté válását csak elodázzák, mert a kidobott műanyag csomagolásból nem egy újabb csomagolóanyag lesz, hanem más, alacsonyabb értékű termék, amelyet a továbbiakban nem lehet újrahasznosítani. A szolgáltatók más-más felszereléssel rendelkeznek, a különböző típusú műanyag újrahasznosítására, így ami újrahasznosítható, az végső soron nem feltétlenül válik újrahasznosítottá.
Plastics Brand Audit at Wonnapa Beach in Chonburi. © Chanklang Kanthong / Greenpeace

#BreakFreeFromPlastic tengerparton összegyűjtött PET-palackok kupakjaiból kirakva. © Chanklang Kanthong / Greenpeace

Látható, hogy sajnos a cégek jelenlegi stratégiái nem jelentenek megoldást az eldobható kultúráról a valós környezetet védő megoldások irányába történő átállásra. Miközben egyik anyagot a másikra cserélik, a lényeg ugyanaz marad: használunk valamit, majd eldobjuk, mindezt világszerte hatalmas mennyiségben. A cégek továbbra is olyan óriási mennyiségű szemetet termelnek, amivel a bolygónk egyszerűen nem tud megküzdeni.

Mi lenne akkor a jó megoldás? Mivel a műanyagszennyezés mértéke továbbra is csak növekszik, a vállalatoknak minél előbb cselekedniük kell, és olyan üzleti modellt kell kialakítaniuk, amely nem eldobható csomagolóanyagok gyártására használja bolygónk erőforrásait.

A cégeknek muszáj a szeméttermelés csökkentését szem előtt tartaniuk, ezért egyre sürgetőbb feladattá válik, hogy újrahasználható és újratölthető rendszerekre álljanak át. Hogy ez meg is valósuljon, egyértelmű célkitűzéseket kell megfogalmazniuk, és konkrét terveket kell létrehozniuk ezek elérésére. A fogyasztók világszerte változást követelnek. Itt az idő, hogy a vállalatok is megtegyék az ehhez szükséges lépéseket.

Elvira Jiménez írása alapján. Jiménez a Greenpeace USA Műanyagmentes jövő kampányának vezetője.